Gubanc Gyapjú Gömörszőlősön

„a Jó Régit a Jó Újjal a jelen időben kézfogásra bírni törekednék.”

2015. március 13-án ebéd után érkeztem meg a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumba 14 évvel az után, hogy elhagytam az Alma Mater épületét és életem újabb fejezetét kezdtem el az egyetemen. Mire megjelentem volt iskolámban az előadásom híre már elterjedt, köszönhetően az azóta bevezetett elektronikus naplónak. Osztályfőnököm, aki az óta igazgatóhelyettes lett, örömmel fogadott, hallgatóságról is gondoskodott (két angol nyelvi csoport rendhagyó óráját tartottam meg), ha esetleg a péntek utolsó előadó órája miatt nem lenne vonzó a diákok számára a részvétel. Jóleső érzéssel töltött el, hogy vártak, emlékeznek rám és kíváncsian várják mi történt velem azóta, hogy nem hallottak felőlem. 

Osztályfőnököm előadásom előtt bemutatott és már kezdődhetett is az első szakasz, melyben a gimnázium utáni sorsom alakulásáról, a Táj és Emberrel való találkozásról, és a gömörszőlősi gyapjúfeldolgozásról és a gyapjúval, mint anyaggal való ismerkedésemről esett szó. Ezt követően tudta meg a hallgatóság, hogy ez az ismerkedés olyan jól sikerült, hogy végül letelepedtem a gömörszőlősi kisparaszti tájban...

Gömörszőlősi táj

... s közben egyéni vállalkozóként a kártolót reklámozom, menedzselem, tavasz-nyáron a hozzánk látogatónak múzeumként bemutatom, valamint táboroknak alapanyagot is készítek. Megtudhatták azt is, hogy ez még csak bojtárkodás a szakmában, mert az igazán hozzáértők kreativitást és szépérzéket is ki tudnak fejezni a gyapjúval. Ld. Gubanc Gyapjú Manufaktúra

 

Nemez tárgyak

Persze tudtam, hogy ez a múltba visszarévedés érdekes, de nem mindenki számára követhető út, ezért bemutattam pár modern és magyar részvétellel megvalósult vállalkozást, mely bizonyította, hogy a fiatalos lendületű és tudásintenzív vállalkozási formákban mi magyarok is kiemelkedően sikeresek tudunk lenni. Célom az volt, hogy lássák, van tér a magas szabadsági fokú, örömteli és becsületes munkavégzésre Magyarországon is, csak jó helyen kell körbetekinteni a lehetőségek után. 

Szerettem volna szemléltetni milyen is az, ha jó időben jó helyen van az ember, ezért egy a budapesti Leves. -ról szóló idézettel igyekeztem ennek hangulatát kelteni. Íme: ”Nagyon-nagyon tetszett, hogy saját erejükből csinálják a dolgokat és jól láthatóan élvezik, amit csinálnak. Van egy saját üzletük, jó és jól működik a koncepció, tekerni kell ezerrel, de ezt ők teszik: odaállnak, főzik a levest és boldogan szolgálnak ki. Csodálom ezt a néhány ismeretlen fiatalt, akik konkrétan tesznek azért, hogy itt, ebben a gazdaságban jobb legyen: jobb városi kaja, kétkezi munkával. És vissza is értünk a working class hero definíciójához, ők ugyanis tényleg azok. Még vannak ilyen fiatalok, akik nem várják a csodát, hanem csinálják.” (plastic.hu)

Ezek után szó esett arról, hogy ha a fiatalok Magyarországon maradnának, érdemes pár természeti- és társadalmi kérdést megvizsgálni, hogy lássák, vannak más utak is, mint amelyeket modern társadalmunk jelenleg felkínál, mint könnyűszerrel megvalósíthatót. Ez volt tehát az előadás címét is adó Dönthetsz úgy blokk. Ennek során élelmiszer-biztonságról, víztestek kezeléséről (fokgazdálkodásról, patakmedrek kialakításáról) állattartásról, otthonteremtésről törekedtem elgondolkodtató dolgokat mondani. Végül saját életüket tekintve a tudatos felelősségvállalásra hívtam fel a hallgatóság figyelmét, így pénzügyi, szociális, egészség-, szabadidő eltöltésére irányuló és gyermeknevelési tudatosságról esett szó.

 

Sikernek könyvelem el, hogy a buszhoz sietők után a hallgatóság harmada még maradt az előadást végighallgatni, s a vetítésemen bennülő egyik tanár is értékes mondandónak találta az összeállított anyagomat, melyről teljes természetességgel úgy feltételezte más iskolákban is elhangzik majd.

A bejegyzést készítette: Juhász Melinda, egyéni vállalkozó biológus - Gubanc Gyapjú Manufaktúra