2015. március 22., vasárnap

Gyógynövényektől a hatóanyag-tervezésig

Egykori iskolámban, a szentendrei Ferences Gimnáziumban február 12-én és március 17-én két előadást tartottam biológiából fakultáló diákok számára.

A természettudományos tárgyak mindig népszerűek voltak a diákok körében, nem véletlen, hogy minden évben sokan választják valamelyik természettudományos tárgyat, hogy abból készüljenek az emelt szintű érettségire. Magas az érettségi után a természettudományos, vagy egészségügyi területen továbbtanulók száma, s ez már az én időmben is így volt: évfolyamomból többen mentek orvosnak, vagy tanultak biológiát, s nem én lettem az egyetlen gyógyszerész az évfolyamból.

Különös élmény volt kiállni a katedrára, már nem felelni mentem ki, hanem én mesélhettem a diákoknak az eddigi tapasztalataimról, s a gyógyszerkutatásról, erről az igen széles, sok mindent felölelő tudományról. A téma roppant komplex, nem is lehetett minden részletre kitérni. Megkíséreltem bemutatni: hogyan jut el valami a kémcsőből a patikák polcára. Milyen lépései, milyen buktatói vannak a folyamatnak, hol tart ma tudomány, s mi az amivel én is részletesebben foglalkozom, jelesül a számítógépes kémia és a racionális hatóanyag-tervezés új távlatokat nyithat a gyógyszerkutatásban. Nem mehettem el szó nélkül amellett sem, hogy a népi gyógyászat számos tapasztalatát megerősítette a modern tudomány, s a gyógynövények a mai napig szerves részét képzik a korszerű terápiának. Nem véletlen, hogy számos szakember foglalkozik a kutatásukkal, hiszen számos ígéretes gyógyszerfejlesztés gyógynövényeken alapul.

Gyógynövényből gyógyszerhatóanyag

Kicsit féltem, hogy sikerül-e egy tanórányi időbe sűrítve érthetően megfogalmazni a mondandómat, viszont a diákok kérdéseiből leszűrve úgy érzem, hogy sikerült. Még sokáig folytattuk volna a beszélgetést, de becsengettek a következő órára. Szerencsém volt tizenegyedikes és tizenkettedikes diákoknak is előadni. Mindkettő nagy élmény volt.

Ezúton is szeretném megköszönni Dr. Mészáros Lukácsnak, aki az én tanárom is volt, a lehetőséget az óra megtartására. Neki, s az élményszámba menő óráinak köszönhetem nagyban, hogy ezt a pályát választottam.

A bejegyzést készítette: Dr. Jeszenői Norbert gyógyszerész, ELTE-TTK doktorjelölt, PTE-ÁOK tudományos segédmunkatárs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése